Alanya (ɑˈlɑnjɑ) népszerű üdülőváros a török riviérán, Törökország Földközi-tengeri régiójában. Közigazgatásilag Antalya tartományhoz tartozik, Antalya városától 120 km-re fekszik. Alanya egyben a tartomány egyik körzetének is a neve, a körzet lakosainak száma közel 400 000 fő.^[2] A városban csaknem 10 000 európai él.^[2]

Alanya a Torosz-hegység lábánál fekszik a Földközi-tenger partján, fekvése miatt az ókori történelmi államok és birodalmak (mint a római vagy a bizánci) fontos kikötőállomása volt. A legfontosabb szerepet a Szeldzsuk Birodalomban töltötte be Alaaddín Kejkubad uralkodása idején. Ő építtette a Vörös tornyot, a dokkokat és az alanyai várat.

 

A mediterrán éghajlat, a természeti kincsek és történelmi emlékek révén Alanya kedvelt turisztikai célpont, a Törökországba érkező turisták 9%-a látogat el ide, és a külföldiek által vásárolt ingatlanok 30%-a is Alanyában található. A városban rendszeresen szerveznek sportversenyeket és fesztiválokat.

 

Építészet 

1226-ban, a szeldzsuk-korban épült az Alanyai-félsziget meghatározó építménye, az Alanyai vár. A jelenlegi vár korábbi erődítményekre épült, egyszerre volt a közigazgatás központja és támadások idején biztonságot nyújtó erőd. 2007-ben az önkormányzat elkezdte felújítani a citadella egyes részeit, köztük egy bizánci templomot, melyet a helyi keresztény közösségnek szánnak.^[39] A váron belül található a Szulejmán-mecset és karavánszeráj, melyet I. Szulejmán építtetett.^[40] A régi városfal a félsziget keleti részén ma is megtalálható, mögöttük számos, szépen megőrzött oszmánkori udvarházzal, többségük a 19. századból való.

A Kızıl Kule (Vörös torony) Alanya másik ismert építménye. A 33 méter magas, téglából épült torony a vár alatti kikötőben áll, ma az etnográfiai múzeumnak ad helyet. A tornyot az aleppói Ebu Ali tervezte Alaaddín Kejkubad szultán kérésére.^[41] A vár alatt található a Tersane fegyverraktár, a középkori katonai építészet egyik kiváló példája.^[42] A hozzá tartozó szárazdokkot 1221-ben építették, az 57×40 méteres dokknak öt része van, csúcsos boltívekkel.^[40]

A hagyományos oszmánkori udvarház, melyben 1935. február 18-án Atatürk megszállt, ma múzeum. A házat 1880 és 1885 között építették, úgynevezett karnıyarık („töltött padlizsán”) stílusban, ami jellemző volt az oszmán udvarházakra. A stílus jellegzetessége, hogy az épület középső része egy hatalmas tér (nappali), melynek mind a négy oldalról ajtó vezet a szabadba, és lépcső az emeletre, mintha „kihasították” volna az épület belső részét, akárcsak a padlizsánt töltés előtt.^[43] Az alanyai házakra jellemzőek az élénk színek és a vörös tetők. Az Alanya Múzeum a Damlataş-part felől közelíthető meg, egy 1967-ből származó épületben kapott helyett.^[44] A város tagja a norwichi székhelyű Történelmi Városok és Régiók Európai Egyesületének (European Association of Historic Towns and Regions).^[45]

 

Tovább a Wikipédia-szócikkre