Isztambul turisztikai központja a Sultanahmet negyed történelmi emlékeivel és a Taksim, bárjaival és hangulatos kávézóival. Igazi képet azonban csak akkor kapunk Isztambulról, ha a városközponttól távolabbi részekre is eljutunk. Érdemes csak úgy felszállni egy kompra és kiszállni bármelyik állomásnál, majd barangolni ismeretlen utcákon.(Mielőtt elhagyjuk a kikötőt, nézzük meg a visszaindulást, nehogy ott ragadjunk!

Sultanahmet

Sultanahmet Isztambul óvárosa, 2500 éve. A bizánci időkben nagypalotakomplexum volt, amiből bár szinte semmi sem maradt meg, de az erőd falai meg láthatók a tengerről. A negyed főtere a Sultanahmet tér, mely a konstantinápolyi időkben hippodrom, vagyis lóversenypálya, korábban pedig római harciszekér-versenyek helyéül szolgált. Itt láthatjuk az Egyiptomból "hozatott" (ma 3500 éves) obeliszket, amelyet I. Theodosius díszítésképp állíttatott.

A világ legszebb épületei között emlegetik az Aja Szófiát (Aya Sofya), a hatalmas kupolájú bizánci templomot, amit az oszmánok mecsetté alakítottak. Minareteket, tisztálkodás kútját és mauzóleumot építettek hozzá, belül hatalmas kalligráfiák lógnak, de a falakon megmaradtak a freskók és mozaikok. Két magyar vonatkozású látnivaló is van a templomban, az egyik a szultán imafülkéje két oldalán található budai reneszánsz bronz gyertyatartó, amit 1526-ban zsákmányoltak a törökök. A karzaton pedig egy mozaikon a Jézust tartó Máriát II. Joannesz Komnenosz császárral és Eirene császárnéval ábrázolták. Utóbbi Szent László királyunk lánya volt, eredeti nevén Piroska.

A keresztény épülettel szemben áll Isztambul legismertebb dzsámija, a Kék Mecset (Sultan Ahmet camii), amely nevét a belsejét díszítő kék csempékről kapta. Az épület kupolái egymás fölé magasodnak, látványuk vízeséshez hasonlít. Az Aja Szófia nagyságát felülmúlni hivatott épület vihart kavart hat minaterjével, mert vetekedett Mekkával, ezért a kedélyek csillapítására a szultán egy extra minaretet ajándékozott a mekkai mecsetnek.

A Kék Mecsettel szemben van az 1524-ben épült ottomán házban létesített Török és Iszlám Művészetek Múzeuma, az ország egyik legjobb gyűjteménye. Vallási tárgyak és szőnyegek láthatók itt, a földszinten pedig a különböző nomád török népek életmódját bemutató kiállítás kapott helyet.

A Bazilika ciszterna vagy Elsüllyedt Palota a bizánci időkben épült, és a környék palotakomplexumának vízellátását biztosította. Klasszikus zene mellett sétálhatunk a 336 oszlop között, és séta végén rácsodálkozhatunk a bizánci kor műemlék-újrahasznosítás újabb példájára, a ciszterna oszlopainak aljára elhelyezett medúzafejeket látva. A helyet koncertekre és filmvetítésekre is használják, nagy élmény lehet, ha elcsípünk egy ilyen előadást.

A Boszporusz, az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger találkozásánál áll a szultánok otthonaként 400 évig szolgált Topkapi palota. A palota legérdekesebb része a Hárem, nem csak amiatt, hogy gyönyörű faberakásos falborításokkal és bútorokkal díszített szobákat láthatunk, hanem egy olyan helyre léphetünk be, ahova működése idején a szultánon, a hercegeken és az eunuchokon kívül senki más nem tehette be a lábát. Mielőtt megkezdjük a sétát a palotában, jó, ha megnézzük a Hárem nyitvatartási idejét, ugyanis naponta meghatározott időközönként engedik be a látogatókat, így célszerű ehhez igazítani a palota többi részében eltöltött időt.

Bazár negyed

A Nagybazár ma turisztikai látványosság, fénykorában viszont a világ egyik legfontosabb gazdasági központja volt, csak úgy, mint a Wall Street. Egykor luxuscikkeket és egzotikus fűszereket lehetett itt kapni, most inkább az olcsó, könnyen eladható és egy kaptafára készült termékek választéka a jellemző. Mégis találhatunk itt kincseket, ha tüzetesen körbenézünk - például 500 éves Koránt. Ha a ruhák nem is, de a dekoratívan kiállított üveggyertyatartók, vízipipák, szőnyegek vagy a precízen elrendezett édességek, pisztáciák és mogyorók standjai mindenképpen vásárlásra csábítanak. A Nagybazár 64 utcából és több mint 3 ezerboltból áll, és mint egy kis városban, kávézók, éttermek, posta és bank, valamint mecset szolgálja az ott dolgozókat.

A szerző szerint a Kék Mecset szépségét is felülmúlja - legalábbis belülről - az annál sokkal kisebb méretű Rüstem Pasa dzsámi. A fűszerbazár felől lehet megközelíteni, kis utcákon, majd lépcsőkön. Fentről be lehet pillantani a sikátorok illegális árusainak életébe, és kilátás nyílik a városra is. A mecset belsejét gyönyörű kék, virágmintás csempék fedik. A mecsetet az Aja Szofiát átalakító Mimar Sinan építette.

A régi negyeden kívül

A versailles-i királyi palota stílusában, külföldi bankok hiteleiből épült a 19. századi Dolmabahce palota, a Boszporusz partján. Szokatlan látványt nyújtanak az aranytól csillogó termek Törökországban, de érdekes emlékei a birodalom hanyatló korszakának. Ebben a (szultáni) palotában élt egy ideig és halt meg a köztársaság alapítója, Kemal Atatürk.

A vallási sokszínűséget bizonyítja, és egyben érdekes látnivaló a bolgár Szent Istvan templom. A templom a városközponttól kicsit távolabb fekvő, de gyalog még mindig elérhető részen, az Aranyszarv-öböl partján lévő parkban található. Az előregyártott épület egészében öntöttvasból készült Bécsben, 1871-ben, és a görög pátriárkától elszakadt bolgár közösség megrendelésére szállították ide hajón.

A régi negyedtől kisebb sétával közelíthető meg az Akvadukt, a bizánci építészet remeke, amely egykor egy kilométer hosszan vezette a vizet a városba, és az i.sz. 375-től egészen a 19. századig működött. Ma az építmény árkádjai alatt az Atatürk Bulvari sávjain hömpölyög az autóforgalom.

Isztambul egyik jelképe a Leander torony, amely Üsküdar partjához közel, egy kis szigeten áll a vízen. A 18. század óta világítótoronyként, vámellenőrző állomásként és kolera idején karanténként is szolgált, ma már étterem és diszkó turistáknak, hajóval lehet csak megközelíteni. Török neve Leány tornyot jelent, ami a hozzákapcsolódó legendára utal. Egy hercegnőt állítólag ide zártak be, hogy megvédjék a jóslattól, miszerint kígyómarástól fog meghalni, ami aztán be is következett a toronyban.

Isztambulon kívül

Ha csak egy kis nyugalomra és zöldre vágyunk Isztambul forgataga után, rövid hajóúttal juthatunk a Hercegek szigeteire. Rendszeres hajójáratok visznek oda, a jeggyel négy szigetet nézhetünk meg. Hegyek, fák, kis falvak, ortodox templom, gyönyörű kilátás a Márvány-tengerre és lovaskocskázás vár ránk itt.

Isztambulból egy-két napos kirándulásokat szoktak szervezni Edirnebe és Bursába, az oszmán birodalom egykori fővárosaiba, a csempéiről híres Iznikbe. A legkedveltebb kirándulások Trójába és a tragikus csatahelyre, a Gallipoli-félszigetre visznek, de nekünk érdemes és illik ellátogatni a közeli Rodostóba is.