A Hagia Szophia története egészen a VI. századig nyúlik vissza. Történt ugyanis, hogy 532-ben a lázongó tömegek felégették Konstantinápoly bizánci épületeit, melyek között volt a Megali Ekliszia székesegyház is. Justinianus bizánci császár röviddel az eset után kőműveseket és kőfaragókat fogadott és megbízta őket egy új templom építésével.

Öt évet építették a munkások a minden eddiginél szebb templomot. A császár a Hagia Szophia azaz a Szent Bölcsesség nevet adta neki. Soha azelőtt nem látott senki ilyen hatalmas kupolákat, melyeket egyébként matematikai számítások alapján készítettek el.

A hívők számára úgy tűnik, mintha a kupola valósággal lebegne felettük. Kivülről alig látni az ablaksort, ami meglehetősen sok fénnyel árasztja el a Hagia Szophiát, ezzel pedig a legcsodálatosabb és legtökéletesebb térhatást éri el bent.

A felszentelés napján a következő szavakat intézte Justinianus császár a hívőkhöz:

"Imádkozzunk Istenhez, aki méltónak ítélt minket arra, hogymunkánkat véghezvigyük".

A Hagia Szophia ezer éven keresztül a kereszténység leghatalmasabb és leglátványosabb temploma volt. Egészen addig, míg fel nem épült a római Szent Péter bazilika. A római bazilika építését Michelangelo irányította, a kupola nagyobb és magasabb a Hagia Szophia kupolájánál.

Mikor 1435-ben a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, minden véget ért. A várost innentől kezdve Isztambulnak hívták, a székesegyházat pedig mecsetté alakították át, Ayasofya Camiinak nevezték el. A kupola köré négy minaretet emeltek, belül pedig Korán-idézetekkel takarták el a biznci stílusú díszítéseket.

1934-ben Kemal Atatürk, a modern Törökország megalapítója kitiltotta a templomból az iszlám szertartásokat és múzeumként nyittatta meg újból az épületet.

Aki Isztambulban jár, feltétlen keresse fel a sokat átélt templomot, mely a Sirkeci pályaudvanrál található. Minden nap nyitva áll a látogatók előtt, kivéve a hétfői napokat.