Beutazási szabályok:

Magyar állampolgárok részére 6 hónapos érvényességű útlevél és vízum szükséges. A vízum a török határállomáson igényelhető, valamint már elektronikus úton is. Helyben kiállított vízum ára körülbelül: 30 USD, vagy 20 EUR.

Hivatalos pénznem: 

Az új török líra (YTL). 1 új török líra = 100 kurus. Az EUR és az USD mindenhol elfogadott. Az országba vihető külföldi, illetve helyi valuta mennyisége nincs korlátozva, azonban nagyobb összegű készpénz bevitelekor  írásos nyilatkozattétel indokolt.  Számos nemzetközi hitelkártyát elfogadnak  nagyvárosokban és az üdülőhelyeken is,  kisebb településeken készpénz használata szükséges.

Vámszabályok:

5000 dollárnak megfelelő külföldi vagy helyi valuta vihető ki. A személyes használatra szolgáló tárgyak vámmentesen bevihetők: gyógyszer, egy fényképezőgép, egy videokamera, 200 db cigaretta, 50 db szivar, 200 g dohány, 1 liter alkohol, , 1,5 kg kávé, 1 kg édesség, 5 üveg parfüm, valamint 250 EUR-t nem meghaladó értékű szuvenirek. Az értékesebb tárgyakat az útlevélbe tüntetik fel.

Hivatalos nyelv:

A török. Használatos nyelvek még az angol és a német.

Vallás:

A  70 millió fős lakosság hivatalos és legelterjedtebb vallása az iszlám. Sokan csupán formálisan a születés jogán muzulmánok, azonban sokan valóban gyakorolják is a hitüket. Az iszlám mellett kis számban találhatunk még keresztényeket és zsidókat is.

Helyi idő:

Magyarországi időhöz képest + egy óra.

Elektromos áram:

Általában 220 V a hálózati feszültség.

Egészség:

Az Egészségügyi Világszervezet alapvető ajánlásokkal és információkkal  látja el az utazókat arra vonatkozóan, hogy az  országban és  régióiban milyen megbetegedésekkel kell számolni, milyen védőoltások  ajánlottak. Törökország esetében: Hastífusz, Hepatitisz A, Hepatitisz B, Tetanusz (Merevgörcs), Veszettség. Ajánlott védőoltások: Hepatitis A fertőzés elleni védőoltás, Hepatitisz B elleni védőoltás, valamint Hastífusz elleni védőoltás.  A mediterrán éghajlat és másfajta konyha miatt, a házi patika javunkra válhat. Has és gyomor valamint bélbántalmak, megfázás elleni gyógyszerek javasoltak. Csapvíz fogyasztása nem ajánlott. Egészségügyi biztosítás megkötése utazás előtt szükséges.

Időjárás, öltözködés:

A nyár napos,  kifejezetten forró és párás, ennek megfelelően könnyű és kényelmes ruházatot javaslunk. Mecsetek megtekintésekor a hölgyek számára vállat,  térdet takaró ruha, valamint fejkendő kötelező. A magasabb színvonalú szállodákban vacsoránál hosszú nadrág vagy szoknya javasolt.

Borravaló:

általános a  10%.

Fényképezés, film:

A  fényképezés  és  a videó felvétel készítés általában engedélyezett, kivéve olyan helyeken ahol tilalmi tábla megjelölés látható pl.: mecsetek.

Nyitvatartási idők:

Bankok: hétfő–péntek 08.30–12.00 és 13.30–17.00 között. Állami hivatalok: hétfő-péntek 08.30–12.30 és 13.30– 17.30 között. Múzeumok: a legtöbb múzeum hétfőn zárva tart, a paloták hétfő és csütörtök kivételével minden nap nyitva tartanak. Üzletek: hétköznap 9.00–19.00 óra között tartanak nyitva, az üdülőhelyeken azonban  még késő este  is és hétvégén is lehet vásárolni, nyitva tartás: 10.00–24.00 között. A bazárokban nincsenek fix árak, vásárláskor bátran lehet alkudozni, mert ezt  vendégszerető török emberek  szinte igénylik.

Telefon, posta:

Helyi, nemzetközi hívásokhoz zsetonokra vagy telefonkártyára van szükség, amelyeket a postahivatalokban és az utcai trafikosoknál is vásárolható. A magyar mobiltelefonokat tudják kint használni a szolgáltató díjaival. A postahivatalok PTT jelzéssel, azaz sárga mezőben kék betűkkel vannak ellátva. Magyarország hívószáma: 00 36 Törökország hívószáma: 00 90

Biztonság:

Törökország napjainkban éppen olyan biztonságos, mint bárhol  máshol, mert sajnos tudjuk hogy teljesen biztonságos hely a világon nem létezik. Az utazók mindenképpen legyenek körültekintőek, kerüljék a tömeget, lehetőleg szervezetten utazzanak és vigyázzanak értékeikre.

Közlekedés:

A gyalogosok nagyon figyelmesen közlekedjenek, mert a török szabályok szerint a gépjármű élvezi a korlátlan előnyt. Az egész országot behálózza a busztársaságok kiépített útvonalai, valamint a buszok légkondicionáltak. A turisták  a városokon belüli közlekedésre az úgynevezett dolmus (gyűjtőtaxi) a legmegfelelőbb, sűrű járat és alacsony a viteldíja. A tengerparton javasolt a autó illetve motorkerékpár kölcsönzés, amelyben az árak nagyon eltérők lehetnek.

Vásárlás:

Az üzlettulajdonosok soha nem sietnek, kellemes és szívélyes a kiszolgálás, a szó értelmében tényleg  turisták kedvét keresik, szívesen isznak velünk egy csésze teát is. Tényleg fontos tudni, hogy keleten az alku bizonyos fokig elvárt szórakozás. A bazárok  olcsóbbak, nagyobb az alku lehetősége is.

Diplomáciai képviseletek:

Magyar Köztársaság Nagykövetsége: Sancak Mahallesi 1.Cadde 30. Yildiz, Cankaya, Ankara. Telefon: 90/312/442 2273, E-mail: huembtur@isnet.net.tr

Főkonzulátus Isztambulban:  Poycarik Sokak 36. Tesvikiye, Istambul. Tel.: (212) 225 5519, (212) 296 8248

Török Köztársaság Nagykövetsége: H-1062 Budapest, Andrássy u. 123. Tel.: 344 5025 (-9)

Utazz Te is Törökországba >>

A török riviéra Törökország délnyugati partvidékének a népszerű elnevezése, körülbelül Cesmétől Alanyáig húzódik, magában foglalva Antalya, Mugla, valamint Aydin és Izmir tartományok egy részét. Ez a tengerparti sáv üdülőközpontjaival, természeti és kulturális látnivalóival, ókori romjaival az elmúlt néhány éveben rendkívül  kedvelt turistacélponttá vált.

Nagyrészt homokos-apró kavicsos tengerpartja a Földközi- és az Égei-tenger partján húzódik, mintegy 8000 kilométer hosszan. A  területen számos természeti kincs, vízesés, barlang, erdő és ókori (görög és római) romváros található.

A török riviérát általában kellemes időjárás jellemzi, a turistaszezon sokfelé már március-áprilisban elkezdődik, és egészen október-novemberig tart. A partvonal mentén halad a  kék hajóút, mely nagyon népszerű a turisták körében.

Mindenkinek megvan a saját tengerparti ízlése, valaki a festői sziklás tengerpartot kedveli, ahol úszás közben gyönyörködhetünk a csipkés szirtek szépségében,  valaki a kavicsos tengerpartok rabja, ahol a színes lapos kavicsok vonzzák a szemet, és vannak, akik a homokos partra esküsznek.

A  Földközi-tenger partján fekvő török riviérán mindhárom megtalálható. A választás csak rajtunk múlik.Remek tengerparti üdülőhelyek mint például Alanya, Belek Antalya, Kemer, Side és még sorolhatnám. Minden strandon lehet bérelni jet skit, kilehet próbálni  az izgalmas ejtőernyős utazást a tenger felett, valamint a  vízisízést és persze  nem maradhat ki a fantasztikus búvárkodás lehetősége sem. Felejthetetlen élményekben gazdagodunk ebben a csodálatos misztikus országban. A tengerpart vonzerejét még inkább emeli a vendéglátóhelyek hangulata, tavernák, éttermek, klubok, kávézók, valamint  a török emberek valódi vendégszeretete.   . 

 Isztambul történelmi negyede

A világörökség részét alkotó terület négy, a város történelmének fő szakaszait bemutató területei. A nyugati városrésznek otthont adó félsziget csücskén elhelyezkedő Régészeti Parkot, a Szulejmán negyedet, a Zeyrek negyedet, valamint a bástyák övezetét. Az építészeti örökség legfontosabb emlékei Nagy Konstantin császár hippodroma, a Justianiatus idejéből származó ma már múzeumként működő Hagia Sofia templom, a XVII. században épült Ahmed szultán-mecset (a Kék mecset ), a Topkapi Palota, a Szulajmán mecset  a Szokollu Mehmed Pasa-mecset (1572), a Hagia Eirene-templom (740 után), a Yerebatan Szeráj ciszternája, A Chora templom, a Valens vízvezeték (378), a Pantokratór-monostor és a városfalak.

Ezek az épületek, köztük főleg a Hagia Szophia-templom és a  gyönyörű mecsetek hosszú időkön keresztül igen nagy hatással voltak Ázsia, valamint Európa építészetére. A II. Theodosius császár utasítására 447-ben emelte a   6 kilométer hosszú városfalat, mely a katonai építészet első számú referenciája volt.

Göreme Nemzeti Park és Kappadókia sziklatemploma A kappadókiai Nevsehír tartományban található tornyokra, piramisokra és más geometriai formákra hasonlító tufaképződményeket vulkáni tevékenység formálta ki, azonban jelenlegi formájukat eróziós folyamatoknak köszönhetik.

 A 6. század elejétől  föld alatt városok épültek, ez időben a keresztények  barlangokat használtak menedékként az arab üldözések elől. A bizánci időkben a képrombolások korában már komoly szerzetesi élet folyt a környéken, több száz kápolnát alakítottak ki a sziklákban és ezek egy részét  egyszerű jelképekkel,  faragott, vagy festett keresztekkel díszítették.

A képrombolás után (842) kialakított templomokat már színes, figuratív festményekkel ékesítették. A legjelentősebb templomok a 10. századi Tokali Kilinse, és az El Nazar Kilise, a 11. századra datált Barbara Kilise és a Sakli Kilise, valamint a 12. század végén és a 13. század elején kialakított El Mali Kilise és a Karanlik Kilise.

Divrigi nagy mecset és kórház Divriği a közép-anatóliai Sivas tartományban fekszik és már a korai iszlám időkben is fontos település volt. 1071-ben a Nagyszeldzsuk Birodalom része lett. Ezután a kereskedelmi útvonalak kiépülésével a város befolyása és gazdagsága egyre nőtt. A nagy mecsetet Ahmed sah parancsára emelték 1228 és 1229 között. Az időjárási viszonyok miatt nincs belső udvara és oszlopos folyosói sem és  fedetlen medence sem épült, hanem az összes szertartás fedett helyen történik. Bejáratát pZR kőfaragás díszíti, ami  ellentéte a mecset egyszerű díszítetlen belső falaival. Az épületet bonyolult technikával kialakított boltozatokkal fedték le. Közvetlenül a mecset mellett a sah feleségének ötletére építették fel a kórházat.

Hattuszasz

A Hettita Birodalom egykori fővárosának, Hattuszasznak romterülete a mai Boğazkale közelében található. Hattuszasz hegyes, völgyes és vízfolyásokkal tagolt vidéken épült.  Az  épületeinek nagy része az i. e. 14. és 13. században épült. A település négy nagyobb részre osztható: Büyükkale és a rajta épült citadella, Felsőváros, Alsóváros és a Büyükkaya-hegy. A város legnagyobb kiterjedését az i. e. 14. és az i. e. 13. század között érte el. Az ásatások által a Felsővárosban  templomépületeket azonosítottak és nagy  mennyiségű ékírásos dokumentumok kerültek elő. Az ásatások alatt öt réteget tártak fel. A Felsővárost déli oldalról egy tornyokkal tagolt városfallal, ezekbe építették a híres kapukat, az Oroszlános kaput, a Király kapuját és a Szfinxek kapuját. Az Alsóvárosban – melyet szintén egy fal vett körül – tárták fel a város legnagyobb épületét, az 1. vagy Nagy templomot.

Nemrut hegy

Antiokhosz a ma Délkelet-Törökországhoz tartozó Taurosz-hegységben emelkedő Nemrut-hegyet választotta temetkezési helyéül. I. Antiokhosz i. e. 69 és i. e. 36 között uralkodott Nagy Sándor széthullott birodalmának egyik kis utódállamában, Kommagénében.  A hegy csúcsát egy kúp alakú mesterséges teraszokkal körbevett sírdomb uralja. A műemlékegyüttes  tervezése és kivitelezése a hellenisztikus kor egyik legnagyobb vállalkozása volt. Az uralkodó sírdombját körül három teraszt építtettek, az északi terasz bejáratát oroszlánok és sasok szobrai őrzik, a keleti és a nyugati terasz egyfajta szabadtéri templomként működött. A keleti teraszon egy sorban öt hatalmas méretű,7 méter magas, istenség ülő alakban átható. A megmaradt hatalmas kőfejeken görög és perzsa hatások láthatók. A nyugati terasz szinte teljesen elpusztult, valószínű, hogy a keleti tükörképe volt.

Xantos-Letoon Xanthosz a perzsák által i. e. 545-ben elfoglalt Lükia egyik központja volt, romjait egy brit felfedező, Charles Fellows tárta fel a 19. században. Az óváros területén lükiai, hellenisztikus, római és bizánci épületmaradványokat tártak fel. A fellegvár az i. e. 7. századból származik. Római korból származó amfiteátruma i. sz. 150-ben épült egy lükiai nekropolisz területére, amelynek síroszlopai 5 méter magasak voltak. Az itteni temetkezési helyeken látható a hellén befolyás.

 A város körül számos, az i. e. 6. és i. e. 5. századból származó síremléket tártak fel. Ezek közül említésre méltó az Oroszlános-, a Hárpia- és a Nereida-sír. A Letooni-szentélyt Létónak, Apollón és Artemisz anyjának ajánlották, aki a mitológia szerint gyermekei születése után érkezett  a helyszínre. A területen néhány műemléknek itt csak a  másolata látható (például a Hárpia-sírnak), mert a leletek nagy részét Nagy Britanniába szállította maga a felfedező.

Hierapolisz- Pamukkale

Pamukkale kalcium-hidrogén-karbonátban és a szén-dioxidban gazdag meleg vizű forrásait már a ókorban élvezték. Az i. e. 2. században Pergamon az Attalidák dinasztiához tartozó uralkodók a források mellett megalapították Hierapolisz városát. A vizek gyógyászati értékét az idők során lerakódott oldott anyagból kialakult medencékben hasznosították.

A nagy mésztartalmú víz fontos szerepet játszott a gyapjú mosásában és festésében is. A területen a fürdő mellett templomok és más görög épületek romjai állnak. I. e. 129-ben római fennhatóság alá került, Asia provincia része lett, és a nagyszámú anatóliai, görög, makedón, és római bevándorló által virágzó világpolgárok városává vált. A keresztény időkből a katedrális, ókeresztény  és  keresztelőkápolna maradványait tárták fel.

Safranbolu

 Safranbolu a „sáfrány városa” az Isfendiyar-hegységben, gyönyörű sziklás hegycsúcson épült. Nevét a várost ölelő sáfránnyal beültetett területekről kapta. Négy különálló kerületből áll, a város központjában található Piac-utcából, a Kiranköy-negyedből, a Baglarból, valamint a modern lakónegyedekből. A 13. századtól az Európát a Kaukázussal összekötő karavánutak  fontos állomása volt. A  kereskedelemben betöltött szerepét a XX. századig megőrizte. Jelentősége a vasutak megépítésével rohamosan csökkent.  Legjelentősebb épületei 1320 körül épültek, ezek közül  a fürdő, a Szulejmán pasa-mecset és a régi mecset. A műemlékek környékén levő házak félig fából készültek. Fent maradt a hatvan szobás Cinci Hotel (1640-48), a Köprülü-mecset (1661), és a Let pasa-mecset (1796).

Trója

Trója a világ egyik legismertebb régészeti lelőhelye. A város stratégiailag fontos helyen a Dardanellák közelében épült. 1822-ben fedezte fel Charles McLaren skót újságíró, majd 1870 és 1880 között Heinrich Schliemann vezetésével végezték az ásatásokat. A feltárások során Trója legfőbb korszakából kilenc egymásra épült települést tártak fel.

 A  feltárt rétegek i. e. 3000 körül épültek, amikor a város több funkciót töltött be, volt erőd, főváros, valamint uralkodói székhely. Az ásatások során előkerült leletek bizonyítják hogy i. e. 13. vagy az i. e. 12. században a spártaiak és az akhájok megtámadták  a várost, ami valószínűsíti azt, hogy a trójai háború valóban megtörtént. Trója III. és IV. rétege egy jellegzetes ókori erődvárost mutat, ami palotákból, a kormányzáshoz szükséges épületekből, egy citadellából és egy alsóvárosból állt. A település i. e. 85-ben római fennhatóság alá került, majd Konstantinápoly megalapítása után lassan elnéptelenedett.

Szelim mecset

 Szelim-mecsetet, Szinán egyik kései alkotását, életművének egyik legkiemelkedőbb darabját 1574-ben fejezték be. A 190 X 130 méteres területen elhelyezkedő mecsetet II. Szelim megrendelésére építették. Központi termét 43 méter magas, 31 méter átmérőjű kupolával fedték le. A belső teret az átlókon fekvő négy félkupola, valamint a főkupoláig felnyúló boltozatos architektúra még szélesebbé teszi. A négy vékony minaret 71 méter magas, ami minden iszlám imatornyot felülmúl. A belső teret csempékkel díszítették, egészen a márvány imafülke magasságában. A szövegdíszítéseket egy isztambuli kalligráfus készítette a szultán utasításai alapján, a mihráb falain látható virágdíszítéseket izniki csempével rakták ki.

Catalhöyük

 Çatalhüyük  nemcsak azért fontos régészeti helyszín mert az eddig feltárt legnagyobb kiterjedésű neolitikus lelőhely, hanem azért mert a leletek rendkívül jó állapotban maradtak fenn. A várost az i. e. 7. évezred végétől az i. e. 6. évezred elejéig lakták. Két településből áll, a keleti, korábbi halom 13 hektár területet foglal el és 17,5 méterrel emelkedik ki környezetéből. Neolitikus rétegei 15 méter vastagok. A város lakosságának nagy része fölműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott, azonban a leletek szerint kézművesek is éltek itt. Az ásatások során számos szokatlan díszítésű épületet tártak fel, amelyek feltehetően szentélyek lehettek. A házak  egymás mellé épültek elválasztó utcák nélkül, így a helyiségeket a tetőn készített nyílásokon keresztül közelítették meg.