Az antalyai Mardan Palace napjaink legdrágább szállodája európai körökben. A beruházás másfél milliárd dollárba került. Területén a helikopter leszállópályától kezdve a golfpályán, a tengervízzel megtöltött hatalmas medencén át minden megtalálható. 560 szobájából 2 királyi lakosztály. Bizonyára mindannyian élveznénk itt egy pár eltöltött szép napot.

Antalya polgármestere azonban nem így gondolkodik. Olyannyira nincs kibékülve a szállodával, hogy még a megnyitóra se ment el, pedig kapott meghívót.

A gazdasági válság kirobbanása igen elgondolkodtatta az idegenforgalomban érdekelteket az idei szezonról. Borúlátásra adott okot minden előrejelzés, sokan előzetes felmérésekbe kezdtek a lakosság körében, hogy jobban betekinthessenek a nyaralni vágyók nyári terveibe.

A Török Idegenforgalmi Hivatal is megrendelt egy közvélemény-kutatást. A kérdőíves felmérés elsősorban a mediterrán térségre koncentrált és azt próbálták belőle kideríteni, hogy ebben a kedvezőtlen pénzügyi helyzetben melyik országok látogatását tervezik többen a magyar turisták közül.

A törökországi Rodostóban múlt héten volt a hagyományos négynapos Cseresznye Fesztivál, melyből az egyik nap Magyar nap volt. Nagy esemény volt ez hazánk számára: II. Rákóczi Ferencről nevezték el azt a Rodostóban lévő sugárutat, ahol a fejedelem emigrációjának otthont adó háza állt. A ház egyébként több évtizede múzeumként üzemel.

tovább a hírre

Törökországban télen sincs vége a szezonnak, legalábbis az okos hotel tulajdonosoknak nincs. Ilyenkor ugyanis számos európai futballcsapat érkezik Antalyába, hogy jó környezetben tarthasság edzőtáborukat. Becslések szerint a futball turizmus 30 milliós bevételt jelent Antalyának ebben a szezonban.

"Belek a futball turizmus központja" mondja Yusuf Mecek, "Szükség van még további pályák építésére".

tovább

A sztarauto.hu írja, hogy Törökország saját márkával rukkol elő, már ami az autópiacot illeti. Nem is akármilyen autóról van szó, ez ugyanis egy nagyon dizájnos, nagyon elegáns sportautó.

Az Etox Zafer a tervezők szerint még a Nissan 350Z-vel is felveszi a versenyt. Hihetetlen jól szerepelt a menetpróbákon és törésteszteken. Az autót egy 125 lóerős dízelmotor hajtja. Mivel Törökországban jóval olcsóbb a gázolaj, igen nagy takarékosságot jelenthet török gazdájának.

Magyarországról Szerbián, majd Bulgárián keresztül jutunk Törökországba. A turkinfo.hu szerint a kötevkezőkre számíthatunk:

- magyar-szerb határátkelés: egyszerű és gyors, fizetni nem kell

- Szerbia: autópálya díj:

1. autóút:  Szabadka-Újvidék 330 DIN,

2. autóút: Újvidék-Belgrád 240 DIN,

3. autópálya: Belgrád-Nis 730 DIN (120 km/h)

A szerbeknél a benzin meglehetősen drága! 1L=88,9 DIN

- szerb-bolgár határátkelés: nehézkes, bürokratikus

Belépésnél fizetni kell útdíjat, ez 5+1 vagy 5+2 Euró.

Trójáról már sokat hallottunk, de inkább az irodalomból ismert, nem mint földrajzi városként. Homérosz Íliász című eposzában központi szerepet játszott Trója városa.

A sokat megélt város 1870-ben egy német amatőr régész, Heinrich Schliemann kezdte feltárni. Az ő dédunokája, egy nyitrán élő idős hölgy, akitől sok érdekeset megtudhatunk a családról és persze magáról Schliemannról.

Riport

Trója egyébként a mai Törökország területén fekszik, neve pedig Truva.

Engem mindig is érdekelt a török turbán viselésének kialakulása, erről próbáltam összeszedni néhány infót.

A turbán egy hosszú sál, amit vagy közvetlenül a fejre, vagy egy kisméretű, merev kalap köré tekernek. A török világban Konstantinápoly bevétele után, 1453. után vált szokássá a turbán viselése. Az oszmán-török szultán ugyanis - Mohamed próféta utódjaként - nagy mennyiségű hófehér muszlint tekert a fejfedője köré. A turbán főként a muszlin hitű férfiak, valamint a szkith férfiak viselete, a szitheknél még ma is kötelező hordani.

Ha valaki kalandosabb típus és szereti a pihenését aktívabban tölteni, ajánlom figyelmébe a híres Kék tengeri utat, melyet hajóval kell megtenni. A tenger itt olyan páratlanul kék, hogy sehol nincs párja. Innen a név: Kék tengeri út, vagy Türkiz part.

A török riviéra már magában gyönyörű! De ha mindezt a tengerről szemléljük, ott, ahol a Földközi-tenger összeér az Égei-tengerrel, ez ha lehet, még csak fokozódni tud. Ebben a látványban csak hajóról van része az embernek.